Fotó: Nagy Krisztián A vita sehogy sem akart véget érni. Valami régi dologról volt szó, hogy kit hogy hívnak. Idegesítőek voltak. Ő meg nem tudott aludni, mert zavarta a fecsegésük. - Te egy ősember vagy – mondta egy érces hang –, de vigyázz, mert a végén befognak, hogy mutogassanak az…

photo by morpho A sárga csak villogott. Néha mintha mutatná az utat, néha mintha csak jobban elhomályosítaná azt. A kéz melege azonban nem hagyta elbizonytalanodni. Különben szerette ezt a színt. Szinte a kedvence volt. - Mi van előttünk? - Egy szomorú sárkány, aki letargikusan bólogat, mivel…

Fotó: Birtalan Zsolt Lássuk be, hogy tényleg elég nehéz megpihenni manapság. Folyton csak menni, menni kell! Kifejezetten csodaszámba megy, amikor az ember rábukkan egy zsebkendőnyi területre, ahol nincs kirakva  a megállni tilos tábla. Jellemzően nem is hisszük el, hogy találtunk egy ilyen…

Fotó: Szász Zita - Helló! Szeretnék lemenni. - Helló! Szeretnék felmenni. - Ne szívass már, még alig indultál el. - Ne szívass már, még alig indultam el. Már most adjam fel? - Nem, ne add fel sőt hajrá, de... engedj már le. - Ok. - Köszönöm. - De előbb engedj fel. Vagy oldalazz el felettem. -…

Fotó: Birtalan Zsolt .....szia elsőre az jutott eszembe hogy kitalálok egy hihető hazugságot és ezzel részemről letudom hogy miért kések de aztán rájöttem hogy nem ér nekem ennyit ez az egész hogy hazudjak és húzzak még egy rubrikát a bűneim ánégyesén úgyhogy úgy döntöttem hogy elmondom az…

Fotó: Szász Zita Micsoda demagógia! Még hogy fel kell menni?! Ki mondta? Anya? Kinek az anyja? Az enyém biztos nem. Árva vagyok. Tiltakozom! Kikérem magamnak. Nem megyek sehova. Az alapvető emberi jogaim és lapellálok. Jó, akkor kapellálok. Ap…micsoda??? Különben is kit érdekel?! Anya!…

Fotó: Nagy Krisztián Idő. Állandóan ezt mondogatta. Idő. Jött két ember, akik a kertet ásták fel, nekik is azt suttogta: idő. Ezt olyan hangsúllyal tette, hogy az emberek másnap már nem tértek vissza. Amikor felelősségre vonták, megvonta a vállát, de azt még odavetette: idő. Nem lehetett vele…

photo by morpho Nekifutok, ballal elrugaszkodom, jobbal dobbantok a kapu bal szélén, onnan tolok egy szaltót, abból tigrisbukfenc a földön, felugrom a keróra, hátradőlök a bicaj felugrik én meg ott állok tanácstalan. Ok ez sikerült, de hogyan tovább? Még több ugrálás, még több szaltó, még több…