Fotó: Puskás Erzsi

Sok szeretettel üdvözlök mindenkit az ötvenedik Teremtés konferencián. Engedjék meg, hogy rövid köszönetet mondjak Jehova úrnak, hogy ezt a jubileumi eseményt itt a Paradicsomban tarthatjuk. Köszönöm kedves Jehova úr! Továbbá univerzális szeretettel köszöntöm köreinkben Lucifert és az összes pokollényt, démont és egyéb halandókban félelmet keltő teremtményt. Azt hiszem minden jelenlévő nevében kijelenthetem, nagyon megtisztelő számunkra, hogy elfogadta meghívásunkat Angeló Mihály festő, szobrász, polihisztor és talán nem árulok el nagy titkot, hogy ha előre bocsátom, az emberekről szóló előadások körében az övé lesz az egyik legtanulságosabb számunkra. Kedves Mihály bátyám át is adnám a szót.

Jó reggelt kívánok kedves jelenlévők, tisztelt Jehova úr, kedves Lucifer! Mai előadásom témáját röviden úgy tudnám összefoglalni, siker és tudatlanság. Mint tudják nekem elég jól menő vállalkozásom volt. Szégyen vagy nem szégyen ezt úgy értem el, hogy mélyen hallgattam alkotásaimmal kapcsolatban. Nem volt mondanivalóm, a pillanat érdekelt. Mikor megfestettem ezt a képet, mindenki a teremtéssel hozta összefüggésbe. Én hallgattam, és fürdőztem a sikerben. Az igazság azonban az, hogy amit mindenki a teremtésként értelmez, nem más, mint az én öreg Paolo barátom, aki zsebkendőt kér a teraszán nudista hóbortjainak hódoló szomszédjától Pietrotól. Én még híresebb lettem mint voltam, és ezért hálás vagyok, de azt hiszem az emberiség megérett rá végleg, hogy önök elgondolkodjanak ezen a jubileumi eseményen..........

vi

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az ismeretlen szerző műve allegorikus alakokkal, egyértelműen egy, a XVIII. században kirobbant, háborús konfliktust kiváltó adóvitára utal, de általánosságban az új és a régi harcának értelmezhető, ahol érdekes módon a régi támadja az újat. A képen azt láthatjuk, ahogy Amerika és Anglia egymásra mutogatnak, kölcsönösen áthárítva a felelősséget. A kezdetben még gyenge, de nagyreményű fiatal áll itt szemben a csatlósaival körbevett öreg ellen. Egyes kutatók szerint az alakok beazonosíthatók. Az ifjú George Washington lehet, míg az ősz alak talán IV. György. Figyeljük meg a névazonosságot! Lehet, hogy ugyanannak a személynek fiatal és öreg énje harcol egymással? A fiatal bár a földön fekszik, hátát a biztos talajnak veti, míg a vizeken túlról érkező öreg mögött csak az óceán és láthatóan vonakodó szövetségesei állnak. A mítosz szerint a háború végére a fiatal feláll, női alakot ölt s fáklyát vesz a kezébe, míg mások szerint az öreg szőrzetére hajazó parókát. Az öreg viszont visszavonul és néhány évszázadon keresztül sértődötten nyalogatja sebeit, további ábrázolásokban csak szórványosan, mellékalakként jelenik meg.

hk

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A gyárat még 1900-ban alapították. Eleinte Diesel-motorokat gyártottak, de a háború alatt már fegyvergyárként működött. Aztán konzerveket, majd megint fegyvereket, később szerszámgépeket állítottak elő. Amikor ő született már csak üresen álltak az egykori épületek, és csak néhány emeletet adtak ki irodaként. Az udvart fű nőtte be, a vakolat rég lehullott, és a környéken senkinek sem volt munkája. Őt persze ez nem zavarta, amikor kővéren és boldogan jött erre a világra, majd barokkos hurkácskáival meztelenül és szőke göndör fürtjeivel rohangált a szomszédos konyhák környékén potya lekváros kenyereket lesve. Aztán eltűntek a rakoncátlan hájacskái, de göndör hajfürtjei ugyanúgy libbentek szét, amikor felkapta őket a gyártelep felöl érkező szellő. Ő is munkanélküli volt, mint mindenki. Aztán egy nap mégis rámosolygott a szerencse, és olyan lehetőséget kapott, amelyről a többiek még álmodni sem mertek.

‒ Szőke? – fintorgott kezdetben a munkaadója. Dundi meg sértődötten szívta tele az orrát, mert eddig emiatt senki sem tett panaszt – Barnának kellene lennie.

‒ Ide jó lesz, így is – nyugtatgatta a társa. 

Így került Dundi a falra, mint valami eltévedt főzelék a szerda délutáni hőségben, és nem volt más dolga, mint heverni és kinyújtott kézzel várni, hogy Isten végre megérintse.   

má