Fotó: Aknay Csaba A Napot a kertbe  - Na mit szólsz Marika? - Mihez, Jencikém? - Elloptam a Napot a kedvedért. - A Napot? - Igen. - Az én kedvemért? - Igen. Örülsz? Szerintem szép lett. Jól mutat itt a komposzt és mosókonyha között. - Jobban örültem volna, ha sikerül józanon…

Fotó: A. Fehér Vera Meg hogy itt állok. Kijutottam ebből a mocskos nyárból is. A nyoma még rajtam, a bőrömön, a körmöm alatt, a konyhám kövén, az ágydeszkák között, de a lényeg, hogy már csak a nyoma. Levedlettem, mint kígyó a bőrét, vagy inkább, mint lepke a bábját. Az…

photo by morpho Apám sokáig a padon ismerkedett. Kőbányán, a bányató mellett. Nem is kellett neki semmi más, csak egy kifényesített cipő, élére vasalt szürke nadrág, és egy hozzá passzoló mindenhol aktuális zakó. - Mitől ilyen bágyadt ez a gyönyörű virágszál? Kérdezte…

Fotó: Puskás Erzsi Itt hagytak. Baromira itt hagytak. Itt hagytak, pedig nekik csináltam.  Végig azt hittem, meg vannak elégedve, tetszik nekik a munkám, beleillik a hétköznapjaikba, és ünnepnapokon sem toltak félre. Az pillanatnyi egyensúly, és a természet közelsége… És jól…

Fotó: Puskás Erzsi Arra ébredt, hogy tulajdonképpen nem akar felkelni. Viszont ha nem kel fel, akkor vagy visszaalszik, vagy csak fekszik, és azon fortyog, hogy nem akar felkelni, vagy esetleg felébresztheti a mellette horkoló férfit, és szexelnek.  De amikor minden opciót végigvett,…