Fotó: Szász Zita
Z a csendre eszmélt. A zenét, az éltető köldökzsinórt, ami az éjszakához kötötte kegyetlenül elvágták és most magányosnak érezte magát, ahogyan kialvatlan, véreres tekintetét végighordozta az ismeretlen, csata utáni tájon. A szobában volt egy kanapé, egy asztal, az asztalon…
Fotó: Icsu Renáta
Mozi, jegypénztár. - Jó estét! Egy jegyet szeretnénk kérni a fél tízes Star Warsra. Közép középre ha lehet. - Jó estét! Tíz soros a terem, ötödik sor ötös és hatos székre tudok adni. Jó lesz? - Igen. Az ötösre. - Háromezer hatszáz forint lesz. - Bocsánat csak egy jegyet…
Fotó: Icsu Renáta
A titok úgy öl, mint a lustaság. Még lélegzel ugyan, de már halott vagy. Még dobog a szíved, de már halott vagy. Reggelente felébredsz, megiszod a két kávédat, ráhamuzol a tükörtojásból visszabambuló, vigyorgó fejedre, de halott vagy. Lassan megszoktad, hogy élsz, de halott…
Fotó: Icsu Renáta
Anyám, egy lajosmizsei termékbemutatót követően varjúvá változott. - Kislányom! Nem emlékszem, hogyan történt. Halványan dereng a húsleves meg a rántott hús krumplipüré, amit a masszírozógép bemutatása után adtak, de a desszert és a varjúságom között nem rémlik semmi. Az étel…
Fotó: Icsu Renáta
- Neve? - Barát Margitka. - Margit. Margitka név nincsen. - Magának nincs. - Mikor és hol született? - Pontosan tudja. Most mondom el ötödjére. - Ezt vegyem úgy, hogy nem működik együtt? - Vegye, ahogyan akarja. Adjon egy cigit. - Kérem? - Mikor levette a bilincset a kezemről,…