Fotó: Csősz Géza Klotild a purhonya kedvence volt. És mivel a rendházba nem vihetett libát, falun tartotta, de amikor tehette, meglátogatta. Klotild pedig, mintha csak tudta volna, hogy neki előjogai vannak, olyan pöckösen vonult az udvaron, a kertben, a verandán, mintha ő maga lenne II. Fülöp…

Fotó: Csősz Géza Olivért nem izgatta túlságosan a Kajetána nővér ellen viselt háború legyen szó a legszorosabb értelmében vett hadműveletről vagy valamiféle furmányos intrikáról, amelynek a végén a kéjes katolicizmusban fetrengő purhonya elsüllyed egy barokkos körmondat túlzásaiban. Szóval…

Fotó: Csősz Géza Apánk, mivel nem az a könnyen felejtős fajta volt, totális háborút hirdetett a purhonya ellen. Ez egy titkos hadművelet volt. Csak ő, mi – az ikrek – és Olivér tudott róla. Olivér abban a pillanatban semmiféle érdeklődést nem mutatott apánk nagyszerűnek ígérkező stratégiái…

Fotó: Csősz Géza Aztán megszülettünk mi. Így már nemcsak Olivér, hanem mi is gyarapítottuk az istentelenek táborát. Kajetána nővér számára nem maradt más, mint feltüzelni a családot. Ők némileg vonakodtak felmérgesedni egy ilyen kétes kimenetelű ügy miatt, inkább óvatosan közeledtek a kényes…

Fotó: Csősz Géza A keresztelőnk vallásháború szélére sodorta a családot. Pedig apánknak békés természete volt. Főleg lelkiismereti kérdésekben. Csupán az apácákat nem bírta. Ez volt a gyengéje. Hacsak egyet is meglátott, akár az utca túloldalán békésen vonulni, azonnal elkezdte a fogát…

Biztosan néhányotoknak feltűnt, hogy tavaly június óta alszik a blog. Ennek oka részben az volt, hogy elsősorban a bloggal szorosan összefüggő előadások első éretebb formájának létrehozásán ügyködtünk, másrészt úgy éreztem, hogy talán érdemes lenne finomhangolni a Halszájoptika tartalmát. Idáig a…