Fotó: Barbay Csaba

Zsoltika nem készült el időben. A tanárnéni megengedte neki, hogy befejezze a Házifeladatot. A többi gyerek el ment lappdázni.
Ez már sokkal jobb lesz, Zsolti. De úgy látom, nem figyeltél, amikor az egybe- és különírásról tanultunk a héten. És mi az a lappda?  Olyan, mint a lebke, meg a köppeny? Ilyen szó nincs.
A Tanár néni segített Zsoltinak a fogalmazásban. Az első fogalmazás nem sikerült túl jól. Salynos újra kelett írni, mert nem az volt a feladat. Nem lehetnekbenne lázadó robotok, mert olyanok igazából nincsenek.
Ne kezdd megint, Zsoltika! A fogalmazás címe: Egy napom az iskolában. Már megint elkalandozol. A helyesírást majd a végén kijavítjuk.
Az iskolában nem történt ma semmi különüs. Kimaradtam a fociból, mert nem tudom a leckét. Salynos nem vagyok jó írásból. Salynos csak 6iktól lesz fizika, remélem, akkor majd tanulunk a robotokról.
Így is lehet, Zsolti. A szüleid szerint csak egy kis plusz figyelem kellene neked, ezért én is mindent megteszek. De a fogalmazásod még mindig értékelhetetlen, szerinted mit fognak mondani ezután?
Apukám azt mondta Anikó néni nem kiborg, és nem szabad azt mondani. Mingyárt telelesz a lap, és ha kész, akkor szabadfoglalkozás lesz. Ezt még ideírom, és akkor be is tellik.
Sorakozó! Tessék, véget ért a napközi, nem játszhattál a többiekkel, és a lecke sincs kész. De be fogod fejezni. Én nem adom fel, fiam!
KR

            ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kovács Teofil, Lázár Benő, Székács Amarilla, Lédig Pisti, Virág Aladár, Marton Armando, Péntek Krisztina, Széll Hedvig, Csan Teng Hau Vilmos, és még sokan mások voltak, akik rajtam ülték végig az unalmas technika később informatika órákat. Hogy kik ők? Bárkik lehettek volna. Estig sorolhatnám azok neveit, akik sosem cseréltek volna le egy gerinckímélő, kínai, műanyag borítású, fának látszó, formatervezett székre. Erre még Csan Teng Hau Vilmos sem lett volna képes, pedig családilag indíttatva lehetett volna rá. Egy gyereknek a lelkét kell kímélni, ahhoz hogy a gerince egyenes legyen. Te jó ég, mi lesz ennek a vége? Forgószék?
vi

            ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- Halló! Szeretnék széket foglalni ma estére.
- Jó estét! Hogy érti? Nálunk nem lehet széket foglalni. Ez nem étterem és nem is mozi.
- Itt az áll, hogy előzetes foglalás szükséges. Hívja a következő számot.
- Értse meg, hogy nincsenek szabad székeink.
- Akkor már mindet lefoglalták?
- Nem. Foglalt székeink sincsenek.
- Akkor talán holnap estére?
- Holnap estére sem tud nálunk foglalni.
- Fogadni mernék, hogy akad még egy szabad hely valahol.
- Én nem fogadnék a maga helyében, mert veszítene.
- Nem baj, akkor végig állom a fogadást.
BSZ

            ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Én csak szambázni akarok – mondogatta, arra viszont nem volt hely, különben is csak régi tangó lemezeik voltak és a lemezjátszó még 1967-ben végérvényesen elromlott. Itt remek jól lehet üldögélni – biztatta mindenki – és igen kiváló ez a szék az ábrándozásra.  Ő kérdőn nézett a kőfalra, de mintha csak kitalálták volna a gondolatát, rögtön megnyugtatták: nem a kilátás számít, hanem a fantázia.
- Különben is – lelkesítették a többiek – kékre festettük, így pont olyan, mint a tenger a brazil partoknál.
Nem vitatkozott. Mert már ősz volt és öreg. Különben is.
- Én csak szambázni akarok – mondta.
má 

            ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

Hé! Hahó! Figyelj, gyere ide! Nézd az én szemszögemből. Látod, hogy hirtelen, átmenet nélkül elegánsnak, titokzatosnak érzi magát az ember? Másrészről, ha visszanézel, minden valahogy menthetetlenül vacakká válik. Ugye érzed te is? Ott van például az a szemüveges, hipszterszakállas, aki ócska poénnal tartja fel a tetkós pultoscsajt, bízva abban, hogy maradandó benyomást tesz rá, miközben nem hajlandó tudomásul venni, hogy mögötte több rétegben ugyanolyanok állnak. Vagy nézd azt a figurát, aki kövérkés puha testét szűk cuccba préselte. Úgy próbál hódítani, hogy izzadt, kerek képét odatolja, és leheletével lyukat éget a lány intimterében. Mellettük szinte lebeg az a három, virágos ruhákban diszkréten pompázó nő. Csípőjük, karjuk, visongó nevetésük rossz álca csupán, azonnal elárulja, hogy erőből szórakoznak. Fogadok, hogy barátságukat közös pityergéssel fogják megpecsételni. Látod ott azt a népes asztaltársaságot? Ja, ahol mindenki ugyanúgy néz ki. Általában öltönyt viselnek, de ma laza napjuk van. A főnök szinte fluoreszkál. Üvöltéssel uralja a mellette ülőket. Csak saját maga érdekli, és a valószínűleg ezerszer elmondott szar poénjai.
Elfogyott a söröd? Nem gyújtasz rá még egyre? Ja, már az első sem esett jól? Miért gondolod, hogy nem kényelmes, hiszen ki sem próbáltad igazán? Oké, oké, ha menni akarsz, menj. Figyelj, ha pulthoz mész, nem mondanál el egy mondatot a pultoslánynak? Gondolkozom rajta egy ideje, és szerintem maradandó benyomást tudnál tenni rá. Én is megtenném, de valahogy merevek a lábaim.
hk