Fotó: Aknay Csaba 

Na, én léptem, abba fejeztem. Nem fogok ezeknek szövegelni hiába. De ki ültet fát vakablak elé? Hiába könyörögnek majd, hogy menjek vissza. Azt se tudják, hogy mi az, hogy struktúra. Így hogy fogjak neki? De ki ültet fát vakablak elé? Ha képtelenek tanulni, hogy tanulhassanak, mire megyek velük? Lusták és érdektelenek. Csak alibiznek. Nem lesz ebből felemelkedés. Fogalmuk nincs a rendszerről. Ha nem látják be, hogy én hozom a fényt, ha nem hagyják, hogy átjárja őket, hová juthatunk? Megmondom én, sehová. De ki ültet fát vakablak elé? Ha ismernék a szót, hogy ambíció… akkor talán. De én nem vagyok szótár. Ezt a sötétséget, ide reflektor sem lenne elég. Azt se tudják, hogy mit nem tudnak. Ha a retinájukra tetováltatnám azt, hogy korszerűség, akkor is elvétenék az irányt. De ki ültet fát vakablak elé? Vagy nem is vak, csak homályos a környék ragacsos koszától?

hk

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezt pont nem nekem kellene megmondanom neki. Egy apának arról kell beszélnie, hogy melyek a kiütési pontok, hogy ki volt Jimi Hendrix, Jim Morrison, Jézus és sokan mások, hogy borra sör meggyötör, hogy a világ dolgainak alakulása egyenesen arányos a négyzetméterenkénti orgazmusok számával. És kábé ezzel meg lehetne úszni a bolondballagás utáni másnaposságig. Erre, ez az idióta kabrió átmegy a Mircin. És nem elég, hogy átmegy, de vissza is tolat, hogy megnézze nincs e nagy baj. Nagyon is van barátom. Most loptad el az összes üveggolyót és szúrtad ki a rózsaszín ballont. Ja és megölted a Mircit. Pont most, mikor az asszony huszonnégy nyegvennyolcban ágytálat hord az intenzíven. Nincs gyereked fogadok. Úgy van, dobjad csak az árokba. A feje majd meglesz később. Fasza kis kocsi. Kettesben is elindul? Fogadni mernék, hogy nem láttál még korrupt polgármestert. A padlógáz jó dolog. És tudod mi még a jó dolog bunkókám? A quamatel. Baszki Mirci te vagy az? Dögölj meg, hogy ti milyen egyformák vagytok. Hála legyen Jimnek, Jimnek és Jézusnak meg az összes többinek.

vi

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A fát valami lelkes környezetvédő csapat ültette, akik a város másik feléből érkeztek. Vagy tízen jöttek, és nagyon vidáman keresték a megfelelő helyet, ahol a fácska zöldbe borulásával jobb kedvre deríthetné a környéken lakókat. A helyiek egykedvűen figyelték az önkéntesek ügyködését, és amikor nagy zajjal mind elvonultak, Wittmann bácsi a Hengermalom utca 15-ből csak megvetően köpött egyet. A csemetefácska rá egy félévre száradt ki. Nem nőtt egy centit sem, de mégis minden tavasszal az egyik ágán kizöldellt egy-két levél. Csodával határos módon. 

      -          Ez itt maga a száműzetés – magyarázta Wittmann bácsi – és semmi szükség arra, hogy ebbe belerondítsanak mindenféle zöldségekkel.

má