Fotó: Aknay Csaba

Egyszer csak ott van velem szemben, rögtön belefog, hogy drága a cigi és le fog szokni, hogy a nővére nemrég ment férjhez, de iszonyatosan nagy bunkó volt a násznagy, meg most öntötte el a pincéjét a víz és meg fog őrülni, hogyha a helyhiány miatt ott tárolt könyvei tönkremennek, egyébként talált az utcán egy kutyát, nem fogadnám-e be, és észrevettem-e a város különleges ritmusát, ő úgy érzi, hogy teljesen együtt rezeg vele, sőt ő adja az ütemet. Miközben az asztalon hagyott cigisdobozból kérdés nélkül vesz, három ujjával a filterénél fogja, függőlegesen felfelé bök, ezt szánja köszönésnek, kicsúsztatja magát a boxból és kilép ajtón. Én meg ott ülök, teljesen tanácstalanul, mert nem hagyott esélyt, időt arra, hogy közbevágjak, nem is lett volna jól megfogalmazható kérdésem, azon kívül, hogy: Ki az isten vagy? Azt hittem, hogy végleg megszabadultam tőle, de pár perc múlva – nyilván végzett a cigimmel – újra megjelenik szinte a semmiből, megszán, mert látja, hogy fogalmam sincs ki ő. Szeme elé helyezi az üres szalvétatartót. Most megvagyok? – kérdezi cinkos mosollyal.
hk

                     ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- Nézd, ezt most küldte! Szerinted!?
- Úúú, tök jól néz ki, csak kár, hogy kitakarja ez a… ez mi ez?
- Mmm, szerintem ilyem polcizé. Biztos azt szereli, és közben rám gondolt. De szerinted?! Milyen??
- Szép a szeme, kár, hogy nem szines… zöld vagy kék?
- Asszem szürke. De mit gondolsz, nem hasonlít…?
- Nemtom, eltakarja a polcizé. Te, nem lehet, hogy ez vett egy szekrényt?!  Azt akarja, hogy hozzáköltözz?!!
- Szerintem nem azt az izét mutatja, hanem hogy így, tudod… néz.
-  Melója amúgy van?
- Hát, eredetileg asszem kőműves, de az nem jött be neki, úgyhogy most azt mondja, szabadúszó.
- Akkor munkanélküli?
-  Vannak ilyen ügyei… valami nagy prodzsekten dolgozik, nemtom pontosan mi az.
- Éérdekes. Kár, hogy nem látszik rendesen, meg nem tudom, mit akar azzal az izével, de ha neked bejön…
- Hát igen, vannak ilyen dolgai… de én valahogy hiszek benne.
KR

                     ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mert vannak ugye a multipotenciális tehetségek, akik gyorsan tanulnak, remekül szintetizálnak és rendkívüli az alkalmazkodóképességük. Az ilyen típusú emberek gyakran korlátként, valamiféle csapásként élik meg szerteágazó érdeklődési körüket.
Ezért inkább szabadkőművesek lesznek és a mindent látó szem bűvöletében tengetik mindennapjaikat. Ez eddig nagyjából rendben is volna, ha értene bárki is egy árva hangot az egészből. Eredetileg Hórusz szeme Ó-Egyiptomból, vagy a szentháromság, netán valami egészen más? Na de hogy az egydolláros bankjegyen mit keres az egész, az már tényleg kész rejtély! Nem igazán látni olyan világvárost, ahol ne lenne valami nyilvánvalóan és feltűnésmentesen lopott ókori egyiptomi, vagy római köztéri piramis, obeliszk, szobor, esetleg lopott a komplett város, vagy az ország. Az lehet még a háttérben, hogy ha tényleg vannak illuminátusok, sion rend, meg szabadkőművesek, akkor  Dan Brown tud írni kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról…
(morpho)

                     ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szabadkő művese 

- Mi ez itt Praktika elvtárs?
- Ez egy szabadkőműves retinaszkenner kérem.
- Tessék?
- Úgy értem elvtárs.
- Nem halottam.
- Langyos elvtárs.
- Maga nagyon lassan szokja meg a régi, újvilágrendet.
- Pedig úgy igyekszem. Isten látja lelkemet.
- Mit mondott? Lelkét? Praktika elvtárs a maga lelke itten le van szarva. Fogja már fel, hogy az országnak nem egyénekre van szüksége, hanem importra meg exportra. Vegyük például azt az izét, ami a kezében van.
- Szabadkőműves retinaszkenner Langyos elvtárs.
- Ne szóljon közbe. Szóval vegyük azt. Mit gondol mennyit lehet eladni belőle az új barátainknak?
- Kik az új barátaink Langyos elvtárs?
- Azok a mi új barátaink, akiknek el lehet adni a maga ketyeréjét.
- És azok kik?
- Honnan tudjam? A nagy dolgok nem itt, Lajosmizsén dőlnek el. Én csupán egy apró fogaskerék vagyok a homokszemekben. Persze kicsivel nagyobb, mint maga.
- Értem.
- Tessék?
- Értem, Langyos elvtárs.
- Na jöjjön, meghívhat egy Hubertusra.
vi