photo by morpho

Óriás 

Ez vajon szélmalom vagy inkább óriás? Remélem óriás. Az valóságosabb lenne minden romos és unalmas malomnál. Ez a lába. A jobb lába. A bal valahol messze pihenhet egy hegyormon. Furcsa, hogy nem szőrös, de elvégre egy óriás is lehet hiú, aki hetente borotvál. Mindenhol. Egy végtelenül békés és szelíd példányról van szó, hiszen jönnek-mennek a bámészkodók, uborkás-tonhalas szendvicset esznek az Achilleszénél és ő megadóan tűri, pedig mindenki tudja: a tonhalat rabszolgák halásszák ki azért, hogy mi két pofára tömhessük magunkba a jóléti ábrándjainkat. Ez természetesen elfogadhatatlan, azonban megkerülhetetlen. Más szóval: ez egy dilemma, mint ahogy az is: hogyan képesek egyesek szélmalomnak nézni az óriásokat.
má 

                         ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hunyó

- Húsz, tizenkilenc, tííízennyolcc…
- Idegesít ahogy affektál.
- Mondom, hogy meg kell halnia.
- Tudom.
- Tizenhét, tizenhaaaaat…
- Kő papír olló?
- Háromra.
- Tíízenöt, tizennégy…
- Hogyhogy háromra?
- Úgy hogy egy- két hár.
- Tizenhááárommm, tizenkettő…
- És akkor mutatjuk?
- Igen.
- És aztán?
- Tizenegy, tííízzz…
- Tíííízzz bazd meg inkább most basszuk tarkón. Tííízz.
- Te amúgy öltél már?
- Nem.
- Kilenc, nyóóólcc…
- Akkor én csinálom.
- Miért te igen?
- Nem.
- Hét, haaat, ött…
- Akkor miért?
- Én vagyok a nő. Én könnyebben feldolgozom. És azt hiszem, én szívesebben teszem meg mint te.
- Néégy, háárom…
- Aztán?
- Mi aztán?
- Aztán mi lesz?
- Elszívunk egy cigit.
- Ketttőőő, egggyyyakibújtakinemmegyek.
vi

                         ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mondtam, hogy ne üljünk fel a helyi mítoszoknak, attól az öregembertől még ezt a rohadt buszjegyet is csak gyanakodva vásároltam meg, szerintem csak elkalandozott a figyelme azért nem baszott át. Most pedig itt vagyunk, külváros alsón, egy olyan halszagú, és ocsmány – oké, neked legyen romantikus, de itt jegyzem meg, hogy ami régi az sem nem feltétlenül értékes, se nem szép – romos cuccnál, amiből egyébként sokkal beljebb még ötezer van. Még hogy titkok tudója leszel, ha jól figyelsz. Itt csak hajót meg ipartelepet látsz bármerre nézel. Amúgy sem szeretem a titkokat, nem akarok egyet sem látni, elég lenne nekem csak a kupadöntő, de addig bolyongtunk itt, hogy már nem érünk vissza kezdésre. Gyere, induljunk már, hátha elkapjuk még a második félidőt, állítólag ilyenkor a kocsmákban fantasztikus a hangulat.
hk