Fotó: Nagy M. Hedvig

Egyszer híres voltam tizenöt percig. Elég szar volt, mert utána minden hülye felismert az utcán. Azóta inkább így járkálok. Így megyek a munkába, így megyek a boltba. Még szexelni is így szoktam. Mondjuk nem túl kényelmes így élni az életet, de megéri, mert legalább nem szól hozzám senki. Azt vettem észre, hogy valamiért félnek tőlem. Később megtudtam, hogy azért, mert állítólag úgy nézek ki, mint az a kiscsaj abból a horrorfilmből. Fogalmam sincs, miről beszélnek, mert én nem nézek horrorfilmeket. Rosszak az idegeim, az ilyesmi egyáltalán nem nekem való. És még csak tévém sincs. De valamiért mindig is szerettem volna kimászni egy tévé képernyőjéből. Ezért aztán ki is másztam, mert kimászni egy tévé képernyőjéből szerintem olyan alternatív. Én meg egy alternatív kiscsaj vagyok. Egyenesen a saját tévémből.

Ferdinánd Zoltán