Fotó: Varga Imre

Fázni rossz. A tél rossz.  Azért rossz, mert letudandó, endő stb. Az a célja, hogy le legyen tudva. Olyan, mint a megfázás és a néhány éves börtönbüntetés.  A halálos betegség és az életfogytiglan az nem ilyen, azokat nem lehet letudni, azok önmaguk saját végérvényes céljuk.  De a felső légúti megbetegedés és a sikkasztásért járó három év azok letudhatók, hogy azután valami olyasmi kezdődjön, amit nem kell letudni, valami, aminek éppen az a célja, hogy minél később legyen vége. Persze le lehetne tudni a telet másképpen is. Ropogó kandalló előtt feszes testű nővel és nagytestű vörösborral. De persze többnyire nem így tudjuk le. Egyrészt mert nem tudjuk begyújtani a kandallót, másrészt, mert ha betudjuk, akkor megégetjük vele a seggünket, lepörköljük róla a szőrt. Már akinek van. Kandallója. Így aztán maradnak a lopott filmek a laptopon, bánatos vizslaszemek a távolba az ablakban, és nagymamaszagú teák a bögrénkben. Persze, ha nem lenne tél, hiányozna. Nem lenne mit letudni.

Mike Modok

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

"- Na nem megmondtam?! Ilyet még nem láttál. Ez Európa szívcsakrája. Egy új Betlehem. A jászol ledőlt és keresztek nőttek a helyére. Még senkinek sem mutattam meg. Te vagy az első, aki láthatja. Tetszik?"

Három éve fedeztem fel ezt a helyet. Megszöktem otthonról és itt töltöttem az éjszakát. Szürkületkor értem ide és  azt hittem temető. Nem vagyok vallásos, mármint nem járok templomba, de ilyenkor azért elgondolkodik az ember.

"- Fagyi
- Mi van?
- Ez nem kereszt, hanem fagyi. Megcsókolsz?"

Fagyi bazdmeg. Ezt nem hiszem el.

"- Ugye nem azt akarod mondani, hogy ezért másztunk ide fel?

- Hát de.

- Na akkor fogd meg a mellem és csókolj meg gyorsan. Nyolcra haza kell érnem.
Alig találtam meg a  rétegek alatt a mellét.Nem gondoltam, hogy ilyen puha és meleg lesz.A nyelve pedig úgy  dolgozott a számban, mint egy ventilátor. Sötétedett mikor vissza indultunk. Visszanéztem egy másodpercre, hogy bevéssem az agyamba a pillanatot.Hogy elő tudjam hívni a képet, ha elbizonytalanodnék a boldogságot illetően. Gyönyörű volt. Ahogy a tájba belefagyott az a három tölcsér fagyi. 

pzs

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az öreg hangmérnök, Grutbréger Ernő szerint nincs az a hideg, amit nem lehetne lábról elviselni, ha az ember napilappal béleli ki csizmáját. "Gondosan, pontosan és csak fekete fehéret használj. Lehetőség szerint a lap a népről és népnek szóljon, a szaklap kizárt, az csak az olajat törleni jó, miután a hathetes kutya fellökte a kíváncsi pofájával a begyújtós flakont." - mondta. Későn jutott eszembe. Mielőtt elszöktünk tervet kellett volna készíteni. Legközelebb tervet fogok készíteni. Most csak követjük egymás fagyott lábnyomát. Nekem ez is jó. De mi van, ha neki meg nem. Meg kellene kérdeznem, de nekem ez is jó. Én kibírom néplapos cipő nélkül, de Ő mégis csak egy fiú. Mondjuk elhívhatott volna teázni is, de nem. Nekem szökni kell, mint a filmekben. Mi lesz, ha akar egy csókot és én nem fogom érezni, mert lefagyott a szám. Persze az öreg Grutbréger erre nem mondott praktikát, hogy az Isten nyugtassa lelkét.

vi

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Sztálingrádi csata utcai harcai alatt terjedt egy vicc „a konyha már a miénk, a németek a fürdőszobában vannak”. De mi van akkor, ha a falak csak jelzésszerűen állnak. Nincs konyha, nincs spájz, fürdőszoba sincs. De az önmagukon túlmutató formákra romlott házrészek meghatároznak. Mindenféléket beléjük látni.

Még aki nem járt erre, az is érzi a szobák árnyékát, a földön, mint 1:1-es tervrajzon ott vannak a falak lenyomatai. Mintát adnak még ha halványak is és ez biztonságot nyújt. Izgalmas kikutatni az üres tereket. Elbújni bennük. Szerepet játszani. Hol állhatott az ágy, a tévé, az asztal. Még az elhagyatottsága is nyugtató. Messziről látni, ha valaki jön és fel lehet készülni. A macskák-kémek, a kutyák-tankok, varjúk-stukák, az emberek-emberek. Van idő elgondolkozni, hogy barát vagy ellenség-e. Többnyire persze ellenség. Ami maradt, az fedezékként jól használható. Be is kéne tárazni, a kapkodásból nem lesz semmi jó. Először én állok őrt, aztán te. Nem sorsolunk. Én vagyok az idősebb. Csináld a hógolyókat. Mert azt mondtam.

 hk