Júlia lement sétálni, fotó: Tóth Illés

Már számon sem tudja tartani, hány erkélyt nézett meg. Gyerekkorában látta azt a darabot, és rögeszméjévé vált, hogy így fogják megkérni a kezét. Ő az erkélyen letekint az epekedő hímre, és kecses kézmozdulattal fogadja hódolatát. Lehet, hogy a férfi mellett lesz egy hegedűs is, aki édesbús bel cantót játszik. Telihold lesz. Amiket idáig megnézett, egyik sem ütötte meg kényes ízlése mércéjét. A legtöbb egyszerűen nem volt elég elegáns. Panel szóba sem jöhetett. A nyolcadik kerület sem.  A gangok kizárva. Romosak csak akkor, ha romantikusak. Némelyik túl magasan volt. Egy túl alacsonyan.  Ez viszont most tökéletesnek látszott. Perfekt panoráma, ideális tájolás, tökéletes környezet. Érezte, hogy már csak embert kell fognia. Azonban, akiket idáig megismert, egyik sem ütötte meg kényes ízlése mércéjét. Mert hát panellakó szóba sem jöhetett. Nyolcadik kerületi sem.  Némelyik túl magas volt. Egy túl alacsony. A romosak nem voltak romantikusak.

hk

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Minden nőnek elidegeníthetetlen joga van egy erkélyhez. Ezt a férfiak nehezen értik meg, mert ha rajtuk múlt volna, akkor még mindig barlangban élnénk, ahol egy percig sem élvezhetnénk a lakberendezés nyújtotta előnyöket.  

-           - Szerinted nem pocsék ez a hely, ahol élünk? – kérdezte az ősnő az ősembertől, aki éppen szőrösen, sárosan, izzadtan és nagyon morcosan érkezett haza a vadászatból, és akinek a leghalványabb fogalma sem volt, hogy mi ez a marhaság már megint. Egy percig el is gondolkodott, mert tudta, veszélyes dolog rossz választ adni, így inkább óvatos taktikázásba fogott. 

-           - Nem, szerintem nincs ezzel semmi baj – mondta miközben körbenézett a sötét barlangban és őszintén úgy gondolta, minden a legnagyobb rendben van.  

Az ősasszony persze eltérően vélekedett, így aztán a férfira borította az elkészített vacsorát, aki egy percig sem zavartatta magát, hanem szépen lenyalogatta magáról a finom falatokat. De az ősasszony eltökélt volt, így aztán nem volt menekvés, másnap az ősférfinak ablakot kellett vágnia a barlangon, amelynek – szerinte – az égvilágon semmi értelme sem volt, ráadásul dőlt be rajta a hideg, és emiatt is szörnyű családi patália vette kezdetét, amelyet természetesen megint csak az ősembernek kellett megoldania. Így indult el a civilizáció. Ennek a csúcspontja az erkély. Sajnos, azonban most már leszálló ágban vagyunk, amely az jelenti, hogy nincs erkély, azonban helyette van emancipáció és barkácsáruház. 

má