Fotó: Aknay Csaba

Csak szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy ezeket a holmikat magammal vihetem egy lakatlan szigetre. Még nem tudom, hogy mihez kezdjek velük, ugyanis ezek azok, amelyek senkinek sem kellettek. Ez van. Nekem ez maradt. Időben kellett volna jönni. Talán, ha nem vagyok éjjeli őr, akkor most én vinném magammal a svájcibicskát meg egy csicskát, az utolsó Nagy Magyar Lexikont a „K” betűtől, az ezer doboz gyufát, a pacalpörkölt konzerveket, a napelemes ventilátort és telefontöltőt, enyém lehetne egy forgótáras pisztoly plusz száz tartalék lőszer, egy hajzselé, hogy valahogy kinézzek a fűszoknyámban és talán megcsíphettem volna egy békatalpat is. Amint látom, nem így történt. Örömmel tölt el, hogy van választási lehetőségem még most is, hogy közeleg a vége itt mindennek. Ékes bizonyítéka ez a két naptár mindannak, amit az emberiségről gondoltam.   Választhatok, hogy a csöcsöket vagy bicepszeket akarok bámulni a világvégén. Én tudtam, hogy gondolnak itt mindenkire. Legyen a beállítottságom bármennyire is ferde a merőlegeshez képest. Mondjuk monitorból elég szűkös maradt a készlet, de ne legyen már nagy a pofám. Azt nem tudom csak, hogy ha én maradtam utoljára, akkor nekem kötelező e magamat magammal vinni a lakatlan szigetre? 

vi 

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------  

F. Péter rajongott a szinkronozó üdvöskéjéért, G. Szidóniáért, aki ebből lényegében csak annyit fogott fel, hogy C-kosaras életében ismét felbukkant egy férfi, aki a nap 24 órájában bármikor kész meghalni érte. 
Péter már számtalan dologba vágott bele, amiről úgy vélte, elnyerheti Szidónia tetszését. Mikor Szidónia a borkóstolásról lelkendezett, Péter mindenét eladva szerezte meg azt az etyeki pincét, amitől aztán hanyag eleganciával vált meg, ahogy szíve választottjának figyelme a borokról az egyedi formatervezés irányába fordult. Péter, az ennek hatására beindított design vállalkozását, az ígéretes kezdeti sikerek ellenére vitte később csődbe, mivel megtudta, hogy Szidónia újabban egy extrém sportolóval randizgat. Péter sem maradhatott hát ki a sodorvonalból, és komoly edzések árán rafting versenyzővé fejlesztette magát, bár mindig utálta a nyakába, és arcába zúduló hegyi patakok fagyos vizét. Oktatói nagy tehetségnek tartották, és sokat győzködték az olimpiai kvalifikációs versenyeken való indulásról is, de Péter nem maradhatott tovább a sportban, hiszen Szidónia érdeklődésének fókuszába váratlanul a minőségi jazz zene került. Péter most éppen szaxofonozni tanul. Tanárai szerint nagy jövő előtt áll, de nem tudhatjuk, a szinkornozó üdvöskéje meddig élteti benne a zene szeretetét. Mi, a partvonalról csak drukkolni tudunk Péterünknek, hogy hatalmas erőfeszítései közepette végre magára találjon. Az talán tetszene Szidóniának is.

bigor

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

      -          Álljunk le gyerekek, beszart a gép. Cigiszünet, kávézzatok, éljetek társadalmi életet, beszéljétek meg, kivel, mi, merre, hogyan, miért!

      -          Ezt nem hiszem el, megint csúszni fogunk!

      -          Haha! Te mondod? Csak azért értél ide időben, mert máris félórás szivacs van!

      -          Csak ne bántsál engem, aki tömegközlekedek! Kiszámíthatatlan az utazás.

      -          De legalább nem kell parkolóhelyet keresned. Gyere cigizzünk!

      -          Hülye vagy? Három hete hasogat a torkom, a füst szétszedné a maradék hangomat is. Te is inkább gyorsan menjél ki innen azzal a cigivel, de ne hagyd nyitva nekem az ajtót, mert többhetes várólista van a gégészemnél! Hiába vagyok régi páciens, nem ér rám. Egyszerűen képtelenség összehozni egy időpontot, hogy megnézze van-e rés a szalagjaimon. Aztán meg minek menjek veled? Az orvos távgyógyító jótanácsa a telefonban az volt, hogy kíméljem magam, ne beszéljek többet az elkerülhetetlen minimálnál. Ember, normális vagy? – kérdeztem magamban. Nem ismered a nevemet? Na, jó, azt lehet, hogy nem, de a hangomat sem? Hát hogy a pébe maradjak csendben? Általános hajtás van, visszajött az összes sorozatom. Nem mondhatok nemet. Soha többet nem hívnak sehova se! És benned is lehetne annyi kollegialitás vagy mi, hogy nem beszéltetsz, mint az összes többi hülye farok, aki nem érti, hogy nincs hangom, és ki vagyok bukva. Ma már túl vagyok egy hagymaleves kúrán, a mézes-gyömbéres borogatásos teázásos cuccon, meg az undi tojássárgáján. Különben is, jobb, ha leszoksz te is. Már néha túl karcos vagy, abból meg túlkínálat van. Jaj, de jó, újra megy a gép. Na, melyik vagyok én? Az a szőke topless csajszi? Sokat kell sikítozni vagy elég, ha csak sóhajtozom egy kicsit?

pihe

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

Özv. Nádudvari Jenőné anyagmozgató menedzser visszaemlékezései:

1937 január 20:

Megnyílt végre az új szinkronozó! Hat éve vártunk erre a pillanatra! Józsi bácsi megígérte, hogy a héten elkészül a festéssel…

1948 október 7:

Menyus ma beállította a proballasztikus benyomásmérőket. Szerintem az egyik alapskála kalibrációja kifejezetten bizonytalan, de Ödön szerint ez jót tesz a szocialista közerkölcsnek.

Józsi bácsi állítólag már szerzett festéket.

1967 március 6:

Az arroganciaszámláló megint lerohadt! Jenő kétszer is meghekkelte, az eredmény siralmas. Szóltunk a karbantartóknak, de ők azt se tudják mit csinálunk itt egyáltalán? Jegyzem meg én sem… Józsi bácsi jövő pénteken nyugdíjba megy. A brigádünnepség délután hatkor lesz, a műsort a szinkronozó kollektívája vállalta. Ödön valami verset is írt. „Dicsőséget nekünk hozó, jó illatú szinkronozó” (valami ilyesmi volt a vége) Józsi bácsi megígérte, hogy a héten tuti kifesti a műszerek környékét.

1984 június 13:

- Na nem gondoltam volna, hogy a Jenő lánya, a Timi ilyen sokra viszi. Már nem tudom pontosan ki akasztotta a Lenin kép helyére, de a siker kétségkívül lehengerlő volt. Úgy tűnik, hogy 17 év után lesz végre új gondnok és talán egyszer a falat is kifestik…

1993 november 9:

A win 93 állítólag jót tesz nekünk technológiailag. Óvatosan kell törölgetni, mert nagyon zúg. Itt volt egy ember sárga ingben. Na ő mondta, hogy ez a gép gyorsabban Bútol be! Én már öreg vagyok az ilyesmihez, de a fejlődés megállíthatatlan. A fal tegnap óta penészedik…

2004 december 23:

Jóska, az új gondnok hozott egy új naptárat és letakarta vele a légporkicibáló régi kontrollámpáját. Azt mondta, hogy az extrém sportoké a jövő. Én elhiszem, de remélem, hogy mielőtt nyugdíjba megyek kiderül az is, hogy mikor festik ki a salétromos falakat? Lajos az új igazgató szerint hamarosan megnyílik az EU központi szinkronozója és mi leszünk a világ közepe! Most már csak az E.U. betűin gondolkodunk. Jenő bácsi szerint valami egyszerűsített uborka, az lesz az…

(morpho)