Fotó: Nagy M. Hedvig

Tényleg nem értem, miért vagyok kiborulva. Megmondta előre, hogy ez lesz. Engedek vizet a kádba. Egy forró fürdő kell most nekem. Úgyis le kellene már borotválnom a lábamat. És a hajam is tiszta zsír. Rettenetesen nézek ki. Szerintem amúgy sose tetszettem neki igazából. A melleim is túl kicsik. A férfiak a nagy melleket szeretik. Csináltassak nagyobb melleket? Nem mintha lenne ilyesmire pénzem, de talán spórolhatnék jobban. Szólhatnék apunak is, hogy nagyobb melleket szeretnék, úgyis mindjárt itt a szülinapom. A negyvenedik. Talán még megtalálhatom az igazit. Azt olvastam valahol, hogy a nagy mellű nők könnyebben boldogulnak az életben. De most nincs kedvem apuval beszélni. Persze egyedül is megpróbálhatnék élni. Lehetnék mondjuk direkt ronda. A lábam úgyis szőrös. A hónaljam is borostás már, és már biztos a pinám is. Igazából nagy megkönnyebbülés, hogy végre nem kell tetszenem senkinek. Lehet, hogy még a hajamat is levágom. Rövidre. A hajamat úgyis annyira szerette. Így. Nem is áll rosszul. És még fiatalabbnak is tűnök. Talán így kellene hagynom. Tényleg egész jó. De mi lenne, ha rövidebbre vágnám? Most úgy harmincötnek nézek ki. Ha levágok még néhány centit a hajamból, talán újra harminc leszek. Vagy legyek inkább kopasz? Mindjárt kiderül. Hát, szerintem nem egészen így néztem ki harminc évesen. Ezek a hajtincsek viszont, ahogy úsznak a víz felszínén, tisztára úgy néznek ki, mint a bajsza. Hol lehet a telefonom? Ezt neki is látnia kell, érezze már ő is egy kicsit szarul magát.

Ferdinánd Zoltán