Syporca Whandal: Baba5 

Két dologtól féltem tinédzserként 13 évesen. Az egyik, hogy lebukom anyám előtt önkielégítés közben, a másik, hogy lebukom anyám előtt a dohányzás miatt. Úgy gondoltam, ha mind a kettőt egyszerre tudom le, és ezzel összehangolom a két tevékenységre külön-külön szánt időt, csökken  a tettenérésem esélye. Ennek egyenes következménye lett tehát, hogy anyám akkor nyitott rám, mikor dohányzás közben rejszoltam a folyosó végén lévő közösségi WC-ben. Még egy légtérben lakott az egész család, nem nagyon volt hová menni, mikor felfedeztem az élvezeti formák közül a számomra két legkönnyebben elérhetőt, és így a legvonzóbbakat is egyben. Nem csinált nagy balhét. Tekintetében csupán némi lemondást éreztem, azt is inkább a dohányzás miatt. Annyira megnyugtatott békés hozzáállása, hogy a lázadást, és a titkolózást hátrahagyva innentől már csak illendőségből jártam ki a folyosó végére. Idősporolásból kötöttem össze a rutinná váló tevékenységeket. Nem lettem a szokás rabjává. Azaz mára már tudok dohányzás nélkül önkielégíteni, és önkielégítés nélkül dohányozni is, de az ezekre fordított idő gyanúsan megegyezik. Óramű pontossággal történik mindkettő. Az idő persze relatív, és én sokszor magam előtt is elhallgatom, milyen gyorsan cigizek. Annával vesződtem sokat.  Beszéltetett, hogy két slukk között a parázs ne szaladjon olyan gyorsan, s azt remélte, így többet kap majd az ágyban is. De pár elnyújtott szállal nem írhatta felül a régi reflexeket. Szex közben meg úgy tudom, csak az egyetemi tanárok beszélgetnek. Anna, már a múlt, és lassan én is újra a régi leszek.  

bigor