Fotó: Aknay Csaba

Azt gondolta, roppant vicces lesz a város szélén petrocellizni a lakókocsival. Hamar elterjed majd, hogyan lehet őt újra megtalálni. És így talán a haverok is jobban megértik, hogy mi az üzenet. Hogy nem kellenek felesleges körök. Ha nem akarnak kijönni az irodába, nem jönnek. Nélkülük nem lesz nehéz új életet kezdeni.
A csaja közölte, hogy szupercuki egy olyan helyre kiírni, hogy iroda, ahol az ablakból női fehérneműk lógnak, bömböl a zene, és kéznyújtásnyira van a természet.
Így aztán a csaj ment, az iroda maradt, de a harisnyát kabalából kint hagyta. A zene most is szól, a fák pedig susogva bólogatnak a ritmusra. A haverok elmaradtak, de az iroda jól megy.
pihe

   ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

A backstage valamiért minden fesztiválon egy lakókocsiba torkollik és mindig ki van rá írva, hogy iroda. Ezt az első tíz évben észre sem vette, csak amikor egyszer lehányta a lakókocsi oldalát. De a történet nem itt kezdődött.
A zenekar este fél tízkor kezdett. A lánnyal viszont már órákkal korábban találkozott. Füvet szívtak, sört ittak és nagyon szerelmesek voltak. „A koncert szerinted milyen lesz?” Kérdezte a lány. Fogalma sem volt, hogy mit válaszoljon, mert tudta, hogy nem együtt fogják megnézni. Tudta, de nem mondta. Még nem. Inkább csak annyit válaszolt: „Szomorú”.  „Ez a zene mindig szomorú, de most mi boldogok vagyunk!” - mondta a lány. Aztán nem történt semmi, csak ültek a fűben és nézték egymást.
„Egyedül akarom megnézni..” - nyögte ki végül..  A lány döbbenten meredt rá! „De miért???”  „Azért mert… mert elhatároztam, hogy ezt így akarom, mert egyszer megfogadtam, hogy ha ők még egyszer itt játszanak, akkor emlékezni fogok..” A lánynak elkezdtek folyni a könnyei… „Mennem kell!!” Lassan állt fel és még lassabban indult a backstage felé. Már a bejáratnál érezte, hogy gyomorforgató amit művelt, aztán fizikálisan is rosszul lett. Vett egy nagy levegőt és bement a lakókocsiba az „Iroda” feliratú ajtón, hogy átvegye a fotózási engedélyt. Alig tudta aláírni a papírokat. Mikor kilépett az ajtón már nem volt ura semminek (rég nem volt, de ezt akkor még nem látta át). Megpróbálta megkerülni a lakókocsit, de annyi ideje már nem volt… A műsort a backstage-ben vagy kétszáz ember nézhette volna végig, ha odafigyel, de senkit nem érdekelt az egész… Mikorra a színpad elé keveredett, azt se tudta hol van, azt sem tudta, hogy miért van ott? Aztán megjelent a zenekar és elkezdődött az  "Out of This World".
(morpho)

   ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Office

Az iroda úgy működött, mint a Fáraó szerény létesítménye  Az elveszett cirkáló című Rejtő regényben: OFFICE FRANÇAIS RENSEIGNEMENTS POUR VOYAGES. Az irodavezető ugyan nem viselkedett oly szeszélyesen, mint az említett regényhős, aki meglehetősen lekezelően bánt az ügyfeleivel és kíméletlenül üvöltött, ha azok véletlenül nyitva hagyták az ajtót. Itt a hivatal mindig tárva-nyitva várta a semmi közepén az izgatott betévedőket. Azok meg igencsak ritkán jöttek. Ugyanis nem tudtak az iroda létezéséről, ahol a lehetetlen ügyeket oldották meg. Csak éppenséggel lehetetlenség volt megtalálni a helyet. Így akár azt is kiírhatták volna: OFFICE FRANÇAIS RENSEIGNEMENTS POUR VOYAGES, miközben a Fáraó azt üvölti:
- Ajtó!
má

   ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Kerítés 

- Józsi! Én még ilyen kerítést sosem láttam.
- Hát Arankám én sem. Látod? Ez a Nyugat.
- Jó, hogy a gyerekeink már láthatnak ilyet.
- Igen. Ők nagyon szerencsések.
- Jó tudni, hogy nem hiába akartunk változást.
- Igen. Nagyon jó érzés, hogy mi vagyunk a többség. Az igazi többség. A hazafiak.
- Bizony Józsi. Az meg, hogy lopnak az egyszerűen hazugság.
- És?
- Ja és irigység.
- Úgy van.
- Jó lenne megnézni, hogy mi van a kerítés mögött.
- Hát a Nyugat.
- Na, jó de az mégis milyen?
- Pont olyan, mint itt. Hidd el semmivel sem jobb.
- Csak másabb.
- Igen az. A gyerekeink talán majd átmehetnek.
- Vagy az ő gyerekeik.
- Vagy azok. Na gyere. Haza kell érnünk a vasárnapi kijárási tilalom kezdetére.
- Olyan szerencsések vagyunk, hogy megnézhettük a Nyugatot.
- És, hogy közvetíti a tévé a kijárási tilalmat.
- Jajj, de szép az életünk Józsi.
- Na ugye.
vi