Fotó: Nagy Krisztián

Minden a miénk! Minden a miénk! Buksi még nem tudja.

- Sajnos nem tudom már érthetőbben kifejezni, hogy mennyire szeretlek.
- És, hogy mennyire gyűlölöd magad.
- Ne kezd megint ezt az ezobiopszchiho baromságot. Hülyeséget beszélsz.
- Hát persze.

- Ne gyertek!
- Hová?
- Ide. Ne gyertek!
- Mi nem ide...hanem onnan.

- Na ezt ugord át a kurvaanyádkiskutyám.
vi

  ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tolsztoj szerint Shakespeare dilettáns, a pisai polgármester úgy gondolja: Velence az emberiség szemétdombja. Tolsztoj meghalt, az említett városatyát meg bezárták a velencei bolondokházába. Ez a valóság.
Azonban le kell szögeznünk, a civilizáció nevű fikciós játékban nincs kétesebb karakter ennél a valóságnál. Ezért jobb, ha csínján bánunk vele. Különben sem az számít, ami van, hanem amit gondolunk.
Például a borzongató hideg reggelben feszült idegként rezgő szögesdrót, valójában egy dús hajzatból elszabadult rakoncátlan hajszál, amelyet kénye-kedve szerint rángat a szél. Vagy inkább egy leszakadt húr a régi hegedűről, amely már rég a padlás mélyén porosodik. Esetleg feslésnek induló szárítókötél, amelyet ottfelejtettek.
Emiatt ugyan nem érdemes megbolondulni, és Shakespeare szerintem is csak egy dilettáns.
Ennyi.
má