Fotó: Nagy Krisztián Éppen arról vitatkoztunk a konyhában, milyen lesz az élet a Földön, miután az élővilág túlnyomó része már kipusztult, amikor Artúr ajtóstól esett be közénk, ezt kiabálva: - Megvan Lófejű Klotild! Lófejű Klotild mindenki kedvence volt, egy háromszínű macska, aki még öt évvel…

Fotó: Nagy Krisztián Minden a miénk! Minden a miénk! Buksi még nem tudja. - Sajnos nem tudom már érthetőbben kifejezni, hogy mennyire szeretlek. - És, hogy mennyire gyűlölöd magad. - Ne kezd megint ezt az ezobiopszchiho baromságot. Hülyeséget beszélsz. - Hát persze. - Ne gyertek! - Hová? -…

Fotó: Birtalan Zsolt A kopaszodásnak induló úr, a fekete öltönyben, sietve haladt el a kockaépület előtt, amelynek egyhangúságát csupán a tetőn pöffeszkedő hófogók törték meg. A kopaszodásnak induló hófogók törték meg a fekete öltöny egyhangúságát, amely sietve haladt el a kockaépület előtt. A…

Fotó: A. Fehér Vera A piros porcelán disznó túlélt hat költözést, számos családi veszekedést és egy általános nagy anyagi csődöt, amikor még a nagymama nászajándékba kapott kávéskészletét is zaciba kellett vágni. Szerencsére a piros porcelán disznó beesett az íróasztal mögé és így megúszta a…

phpto by morpho Mottó: „Keshedt, vigyorgó arc tekint, rám a rossz tükörből,tompák a szagok, máz a szín, és a csend csörömpöl” Bereményi Géza Amikor minden összeomlik, amikor minden mindegy, akkor az ember, illetve ami maradt belőle megpróbálja kizárni magát a valóságból. Ez persze egy gyáva…

photo by morpho Nem is azon az estén döntöttek a válás mellett, amikor a rendőrautó váratlanul berobbant a nappaliba, hanem Szenteste, amikor felgyulladt a karácsonyfa. De természetesen ez is egy olyan kérdés volt, amelyben merőben eltért az álláspontjuk. A tűzeset kapcsán is másképpen…

Fotó: A. Fehér Vera Senki sem emlékezett már rá, hogy ki építette az átjárót. Elfelejtettük, hogy mi akartunk átmenni a mezőre, vagy az akácos jött volna hozzánk. Úgy látom, a tüskék közösek maradtak, a korhadást ők bírták jobban, az árok pedig csak mocskosabb lett és gazzal telibb. Az is lehet,…

Fotó: Birtalan Zsolt A huszonhatodik költözése volt. Pont ezért mindig nagyon óvatosan járt el a tárgyak felhalmozásában, azaz mindentől azonnal megszabadult, ha annak jelenlétét feleslegesnek ítélte. Így aztán volt két pár zoknija: az egyik a lábon, a másik a szárítókötélen. Ingből viszont három,…

Fotó: Varga Imre A párhuzamos valósággal az a baj, hogy a végtelenhez képest is távolabb érnek össze. Itt vagy te és itt vagyok én. Árnyékom vagyok önmagamnak. Elbújva, a nemespenész egyszerűségben. Ez jól van így vagy nincsen jól, lényegtelen. Mi a lényeges, kérdezhetnéd. Minden körülmények…

Fotó: Fecher Ágnes Porból lettünk. Mi is és ez a kurva körtér is. Ennyire futja. Istentől és a tanácstól, vagy ahogy most hívják, Tanáts. Élén a Tanátselnök, mögötte a Tanátsadói. Megyek a hivatalba, hogy tudjanak rólam. Tudják, hogy vagyok. Hogy még vagyok. Látom az árnyékomon, hogy még nincs dél,…