Erdély - photo by morpho

- A gyerekek nálam maradnak!

- Rendben szerelmem, ha láthatom őket, amikor csak akarom.

- A lakást is kérem, te visszaköltözhetsz anyádékhoz.

- Drága vagy, hogy így aggódsz értem.

- A kocsi túl rozoga, legyen a tied.          

- Hiszen most is az enyém.           

- Ez igaz. Akkor ...

- Szivem! Minden úgy lesz majd, ahogy te szeretnéd csak mondd ki végre, leszel a feleségem?

- Igen! Azt hittem már soha nem kérsz meg. 

BSZ

----------------------------------------------------------------------------------------------------------- -

- Na szia, akkor fenn találkozunk.

- Nem lehetne mégis… valahogy együtt?

- Hányszor kell ezt még átbeszélnünk.

- Oké, csak keresem a ...

Fotó: Barbay Csaba

10 éve itt áll. Vagyis ringatózik. Hibátlan vitorlákkal, árbocokkal. Hatalmas raktérrel, ami mindig legálisan illegálist szállított. Megfordult benne ember, állat, különleges áru, tiltott szer. Elhajózott vele millió dollár, peso, font. Dolgozott rajta rengeteg tengerész, orvos, szakács, mérnök és kurva. Megélt több vihart. A nyílt vízen és a kikötői ellenőrzés során. Túlélt néhány szökő árt, rendszerváltást, tűzvészt. Keresztanyának a város first ladyjét kérték fel. Méregzöld kosztümöt viselt. Eladták. Bérbe adták. Tartottak fedélzetén veterán találkozót, szülinapi partit, koncertet. Talán kétszer festették. Volt olaj kék és habfehér. Találkozott a halállal is. Egyszer. Én is ...

Fotó: Fecher Ágnes

Az első alkalommal nagyon meglepődött! Szakadt a hó! Totál koxban poroszkált hazafelé, és simán lefejelte az üveg bejárati ajtó… illetve csak elsőre tűnt úgy. Az igazság az, hogy lazán átesett rajta. Itt még nem tűnt fel neki a dolog, de amikor az irodában a falinaptár felszögelése közben kiesett a folyosóra, azon már megdöbbent. Az orvos sem sokat tudott hozzátenni a dologhoz. „Amúgy sem vagyok pszichiáter” gondolta magában és a placebo hatás kedvéért Aspirint írt fel. Mikor az első két szemet bevette, már csak úgy tudott átmenni berúgni a szomszéd konyhájába, hogy a bal lába a falban maradt. Négy órán keresztül várakozott, amíg elmúlt a gyógyszer hatása. Utána is csak félve mert visszakúszni a ...

A szem - photo by morpho

Ugyan nagybetűkkel ki volt írva, hogy az óriáskerék alatt sikoltozni tilos, ő azért mégis csak kipróbálta, mivel kíváncsi volt, hogy mi fog történni. Máskülönben érthetetlen volt a tilalom. Olyan zaj volt, hogy nemhogy sikoltozni, de lövöldözni is lehetett volna teljes lelki nyugalommal, úgysem hallotta volna meg senki. Így mély levegőt vett, egész testét felfújta, és teljes erőből engedte ki a hangját. Sejtése helytállónak bizonyult. Hatástalan volt minden erőfeszítése. Az emberek még meg sem rezdültek, a kerék meg csak forgott komótosan, mint egy vemhes víziló. Csupán egy gyűrött papír zsebkendő libbent arrébb az aszfalton, kitört egy vulkán a Csendes-óceánban, kiesett egy kérdőjel egy gyerekét ...

Fotó : Janik Orsolya  

A téli napforduló éjszakáján mindig itt vagyok, hogy amikor megérkezik, megkeressem, táskámba rejtsem és magammal vigyem. Nyolc éve soha nem késett, itt várt a hideg, nedves homokban, félig már eltemetve. Nekem nem számít meddig kell keresni, egész nap járom a partot, méterről méterre átvizsgálom, akár az összes homokbuckát átkutatom érte. Van ebben valami izgató, ilyenkor veled vagyok és mégsem, hiszen csak a gondolataim találnak el hozzád időt és távolságot semmibe véve. 

Lassan besötétedik, sok palackot kiástam ma a homokból, némelyikben levél is volt, de egyik sem tőled érkezett. Ezeket visszatettem az üvegekbe, újra lezártam és elrejtettem azok számára, akik később érkeznek. Mert minden ...

Fotó: Barbay Csaba

A cipész mester korán kelt, mint mindig. Kinyitotta műhelyét és a táblát is kiakasztotta. Nem mintha lenne még valaki a városban, aki nem tudja, hogy a sarkon negyven éve cipészműhely működik, de mindenhol azt hallja, kell a marketing. Úgy gondolta, ártani nem árthat, ha a multik olyan sokat költenek ilyesmire. Már egy hete nem zörrentette rá senki az ajtót. Még az az idős asszony se jött vissza a kalucsnijáért, aki kétutcányira lakik és házipapucs volt a lábán, mikor a szakadt, kifordult öreg lábbeliket rábízta a mesterre, hozza rendbe, ha még lehet. Elkészült vele időre. Ki is boxolta, és már reggel kitette a pultra. Csámpásan, kitaposottan, de fényesen várták együtt a nénit sötétedésig. Akkor a mester ...

Buckingham Palace - photo by morpho

Bárcsak pilótának mentem volna. Vajon becsuktam a konyhaablakot, amikor eljöttem otthonról? Ha nem lettem volna olyan lusta, akkor most már tábornok lehetnék. Vagy bohóc.  Ne felejtsek el hazafele beugrani a szupermarketbe!A pilóták olyanok, mint a sasok. A bohócok viszont egész nap csak tortákat dobálnak egymásra. Vajon az unalom lehet halálos kimenetelű? Lehet, hogy el kellene válnom? Csak ne járna annyi felfordulással! Este focimeccs lesz. Hurrá! Már csak pár órát kell kibírni.  Ma van anyósom születésnapja. Ennyit a focimeccsről. Mégis csak pilótának kellett volna mennem, és akkor most éppen Bangkok felé repülnék, ahol várna rám a tizenhét éves ázsiai szeretőm. Ne felejtsek el tortát venni az ...

Fotó: Fecher Ágnes

Csodáltam az Öregben, hogy hajnali 4 órakor tök részeg volt. Láttam este lefeküdni, tehát nem arról volt szó, hogy lábon kihordta az előző napit. Nagyon korán fel kellett kelnie ehhez, mert eléggé bírta az alkoholt, nem úgy volt, hogy jó reggelt, egy pálesz és már dülöngélünk is. Azért komolyan tenni kellett. Ahogy kinyitottam a szemem az elviselhetetlenségig felfűtött házban, amit még tetéztek is a kötelező dunyhával - egész éjszakára garantálva a kiszáradásos, hőgutás forgolódást - láttam, hogy az Öreg már részeg. Állt ott, görbe lábaival, kezében a kiköszörült böllérkése, és szinte hullámzott. Ezt idd meg kisfiam, nyújtotta felém a rettenetes illatokat árasztó pálinkáspoharat. Idd meg és ...

Fotó: Aknay Csaba

Csak szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy ezeket a holmikat magammal vihetem egy lakatlan szigetre. Még nem tudom, hogy mihez kezdjek velük, ugyanis ezek azok, amelyek senkinek sem kellettek. Ez van. Nekem ez maradt. Időben kellett volna jönni. Talán, ha nem vagyok éjjeli őr, akkor most én vinném magammal a svájcibicskát meg egy csicskát, az utolsó Nagy Magyar Lexikont a „K” betűtől, az ezer doboz gyufát, a pacalpörkölt konzerveket, a napelemes ventilátort és telefontöltőt, enyém lehetne egy forgótáras pisztoly plusz száz tartalék lőszer, egy hajzselé, hogy valahogy kinézzek a fűszoknyámban és talán megcsíphettem volna egy békatalpat is. Amint látom, nem így történt. Örömmel tölt el, hogy van választási ...