Fotó: Fecher Ágnes Hajógyár A reggel olyan volt, mint egy százoldalas párbeszéd az Ulyssesből: dagályos és követhetetlen. Nem éppen az írói aszkézis megtestesítője, mint ahogy az sem vall túlzott önmérsékletre, amikor az ember mindenáron meg akarja lovagolni a tengert, és…

Fotó: Birtalan Zsolt Valami alsó vagy valami felső állomás  Ha erre indulok, ködbe veszek, ha arra, akkor a feledésbe. Ha egy helyben maradok csak egy szemcse leszek az idő alulexponált önarcképén. Eltévedtem? Kifáradtam? Unom? Kitől kérdezek? Kitől kérdezzek? Kitől? Ez lehet…

photo by morpho Óriás  Ez vajon szélmalom vagy inkább óriás? Remélem óriás. Az valóságosabb lenne minden romos és unalmas malomnál. Ez a lába. A jobb lába. A bal valahol messze pihenhet egy hegyormon. Furcsa, hogy nem szőrös, de elvégre egy óriás is lehet hiú, aki hetente…

Fotó: Fecher Ágnes A semmibe kanyargó ablaktalan hosszú folyosó olyan volt, mint kiüresedett metafora egy elmérgesedett hitvitában vagy egy elrontott iniciálé egy középkori ír kódexben. Mivel az emberiség mindig a szélsőségek között vergődik, emiatt vagy üvegpalotákban, vagy…

Fotó: Birtalan Zsolt Hogy vagyunk, hogy vagyunk? – kérdezi kedélyes közönnyel, mintha csak ebben a pillanatban kerültem volna sugaras látóterébe, pedig most üget el előttem harmadszor. Úgy tesz, mintha nem tudná, hogy én simítom a hullámformába kapcsolódó nyomait,…

Fotó: A. Fehér Vera Meg hogy itt állok. Kijutottam ebből a mocskos nyárból is. A nyoma még rajtam, a bőrömön, a körmöm alatt, a konyhám kövén, az ágydeszkák között, de a lényeg, hogy már csak a nyoma. Levedlettem, mint kígyó a bőrét, vagy inkább, mint lepke a bábját. Az…

Fotó: Aknay Csaba Egyszer csak ott van velem szemben, rögtön belefog, hogy drága a cigi és le fog szokni, hogy a nővére nemrég ment férjhez, de iszonyatosan nagy bunkó volt a násznagy, meg most öntötte el a pincéjét a víz és meg fog őrülni, hogyha a helyhiány miatt ott tárolt…

Fotó: Birtalan Zsolt Nem elég az erős napsütés, a lüktető halánték, a gyomorban kavargó előző esti szolid alkoholkeverék (vodka, vörösbor, sör, campari soha), a nappal agyvelőt hasogató zsibongása, az aszfalt bokaficamító gödrei, a foghíjas macskakövek – és az igaziak,…

Fotó: Fecher Ágnes Szerintem ez egész biztosan jó, többször utánanéztem mindennek – mondja felém fordulva. Túl közel jön hozzám. Jó egy fejjel magasabb nálam, agárszerű testével rám hajol, grafitfoltos hosszú ujjaival megragad – még a legjobb barátomtól is nehezen viselem el ezt –, mélybarna, kissé…

Fotó: A. Fehér Vera A gyermekkor nem más, mint végtelen pillanatok egymásra rakódása. Remélhetőleg a jó pillanatokból van több – gondolta Béla bácsi. Feladatát pedig ott találta meg, hogy legalább egy jó élményt szerezzen Csengének, a legfiatalabbnak (akit következetesen…